| Beszámoló a BEMSZ 40., jubileumi szakkonferenciájáról |
|
|
2019. november 7-én került sor a BEMSZ 40. jubileumi szakkonferenciájára. Erre méltán lehetünk büszkék, a 40. konferencia nem csupán egy kerek szám, de egyben jelzi azt is, hogy Egyesületünk komoly múltra tekinthet vissza, az a tény, hogy ennyi konferencia volt nálunk jelzi, hogy jó pár (lassan 30) év van már a BEMSZ háta mögött. A konferencia felvezetőjében Dr Gajdos Márton, a BEMSZ Elnöke méltatta ezt az alkalmat (és jelezte, hogy ezt megünneplendő, a konferencia egy ünnepi fogadással zárul majd a hallgatóság részére), illetve kiemelte azt is, hogy rekordszámú, több, mint 120 résztvevő regisztrált a rendezvényre. Maga a konferencia programja is tartalmasabbá vált az előző évhez képest: a harmadik (utolsó blokk) immár két párhuzamos szekcióban zajlott, így összesen négyszer 3 előadás és négy panelbeszélgetés várta a hallgatóságot. Konferenciánk fókusza a szakmát érintő változásokon volt, úgy módszertani, technológiai, mint szabályozási téren, és minthogy mottója az volt, hogy „A jövő megérkezett”, a bevezető előadás címe sem lehetett más, mint „Pillantás a jövőbe”. Hagyományteremtő szándékkal ugyanis a konferencia elején összefoglalásra került néhány újszerű, a jövőt előre vetítő gondolat a 2019. szeptemberi, Luxemburgban tartott ECIIA konferencia előadásaiból, így többek között megismerhettük a modern belső ellenőrzés „képletét”, hallhattunk víziókat a jövő belső ellenőrzéséről, gondolatokat a belső ellenőrzés és a stratégia kapcsolatáról és konkrét javaslatokat a belső ellenőrzés technológiai (tovább)fejlesztésére vonatkozóan. Az első blokkot Kollár Róbert, a BEMSZ elnökségi tagja moderálta és témája a belső ellenőri képességek voltak a jövő igényei fényében. Szabó István - Agilis vagy nem agilis, az itt a kérdés Az agilitás az új üzleti valuta a KPMG Global CEO Outlook 2019-es felmérése alapján, ezért belső ellenőrként feladatunk az auditált szervezet agilitásának tesztelése, javításának elősegítése. Szabó István a KPMG szenior menedzsere előadásában hangsúlyozta, hogy ezért és a belső ellenőrzési funkció hatékonysága és eredményessége szempontjából is érdemes az agilitást elsajátítanunk. Az üzleti értékteremtés szempontból kell még jobban priorizálnunk a feladatainkat, a jelentés végfelhasználójának igényeit kell még jobban szem előtt tartanunk, kisebb terjedelmű feladatot érdemes definiálni, kis méretű szakértői audit csapatokat kialakítani, akikkel heti-kétheti sprintekben, gyors és lényegre törő visszacsatolással adunk jelzést az esetleges megállapításokkal kapcsolatban.
A következő előadó, Zsakó Enikő arról beszélt, hogy az OTP Bank milyen lépéseket tett és tesz annak érdekében, hogy az ellenőr kollégákat minél jobban felkészítse az fent említett kihívásokra. Az előadás fő üzenete az volt, hogy a belső ellenőrzésnek mindig naprakésznek kell lennie a tervezett digitális átalakulások kapcsán és együtt kell dolgoznia a társaság többi területével együtt a változások lekövetésében és a szükséges tudás megszerzésében.
Végül az utolsó előadó Dr Csaba József arról beszélt, hogy milyen tanulságokkal szolgálnak nekünk a múltbeli visszaélések (pl. Kulcsár ügy) és hogy miképpen lehet a múltbeli adatok elemzésével preventíven fellépni a belső és külső visszaélések lecsökkentése érdekében.
A második blokk címe „Új technológiák, új kockázatok – belső ellenőrzési kihívások”, moderátora pedig Smohay Ferenc, a BEMSZ elnökségi tagja volt. Személyi László - Kockázatok az egyre gyorsabban változó környezetben Személyi László széleskörű kitekintéssel indította. A változás egyre gyorsul körülöttünk, nagyon fontos, hogy új ötletekkel, megoldásokkal kísérletezzünk vagy működjünk együtt innovatív műhelyekkel a fejlődés érdekében. Marton Károly elmagyarázta számunkra is érthetően, hogy mi az a block chain, mire való, mire nem való, és auditorként milyen kockázatokat érdemes vizsgálni a bevezetése és a működtetése során. Hoós János a digitális térben egyre erősödő adatalapú megközelítés terjedését mutatta be a pénzügyi szektorban egy autóipari példa, az önvezető autók példáján. Mindkét szektorban hatalmas mennyiségű információra és azok elemzésre van szükség ahhoz, hogy egy-egy kritikus pillanatban jó döntést hozhasson egy algoritmus.
Az ebéd után két párhuzamos szekcióra bomlott a konferencia. Az egyik (melynek moderátora Miskolczi Tamás, az ETK Zrt Elnöke volt) fókuszában az egyes jogszabályok módosításának hatása a belső ellenőrzésre, a belső kontrollrendszer működtetésére nemzeti tulajdonú vállalatoknál állt. Németh Edit - Jogszabálymódosítások és új jogszabályok az államháztartási kontrollok területén című előadásban először a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2020. január 1-től hatályos törvényt ismertette, amely egyértelműsíti ennek a lényeges területnek a szabályozását. Az előadás második részében a belső ellenőrzési tevékenység ebben a körben történő folytatásának részletes feltételeit mutatta be. Az előadó sok egyedi kérdést is megválaszolt a panelbeszélgetések során. Doszpod Dénes a compliance tevékenység kialakítását és működtetését mutatta be, annak kockázatalapú megközelítésével. A belső ellenőrzés szerepét ebben abban látta, hogy megállapítsa, hogy a Compliance keretrendszer és egyes elemei támogatják-e a megfelelést, a kockázatok kontrollját és – összességében – a szervezeti célok elérését. dr. Tóth Ákos - Compliance megoldások a vállalati szektorban című előadásában a Porsche cégcsoport legjobb gyakorlatainak bemutatása mellett a compliance hiányosságok lehetséges következményeiről is beszélt, valós események hátterének megvilágításával.
A másik szekció (melynek hallgatói ezért az IIA által a CPE pont gyűjtőktől igényelt „etikai CPE pontokat” is megkapták) címe „Etikai és fenntarthatóság: klímaváltozás az elkövetkező évek belső ellenőrzésében”. Ezt a szekciót… Rónaszéki Péter, az ISACA elnökségi tagja moderálta. Szabó István - Fenntarthatóság a belső ellenőrzés nézőpontjából Szabó István a KPMG szenior menedzsere előadásában bemutatta a globális fenntarthatósági megatrendeket, amelyek alapvetően meghatározzák minden vállalat értékláncát. A klímaváltozás és a további fenntarthatósági kockázatok ugyanakkor üzleti lehetőséget is rejthetnek magukban. Belső ellenőrként rávilágíthatunk ezekre a kockázatokra vagy az üzleti lehetőségekben rejlő potenciálra. A legfőbb driverként a szabályozói és pénzügyi piacok változásai tekinthetők. A pénzügyi szolgáltatók egyre nagyobb mértékben helyeznek hangsúlyt a fenntarthatóságra termékeikben, megoldásaikban, amivel egyúttal csökkentik kockázataikat, és javítják üzleti fenntarthatóságukat is. A rendezvényt végül – jubileumi jellegéhez igazodóan – jó hangulatú élőzenés fogadás zárta, amelyen szerencsére sokan tudtak maradni így kellemes légkörben, finom falatok mellett folytatódott a konferencia szüneteiben már korábban is élénk eszmecsere, „networking”. Ezúton is szeretnénk köszönetet mondani az ETK Zrt stábjának, mint szervezőknek a jól sikerült rendezvényért. A beérkezett visszajelzések alapján is összességében egy kimagaslóan jó hangulatú, tartalmas konferencia volt, amely magasra tette a lécet az Egyesület által szervezendő következő 40 konferencia számára.
|
