Vezetői példamutatás (IIA Global Tone at the Top fordítás)

Pontos információt a vezető testületeknek

Minden vezető törekszik a lehető legjobb döntések meghozatalára, azonban még a legmegfontoltabb döntések kimenetelét is meghatározza azon információk minősége, amelyekre a vezetők a döntéshozatal során támaszkodhatnak.
Ezzel a vezető testületek (pl. igazgatótanács) tagjai is tisztában vannak, és emiatt fordítanak olyan sok időt arra, hogy bizonyosságot nyerjenek a vállalati működési folyamatokról a döntések előtt. Maga a „bizonyosság” szó felveti azt a kérdést, amelyet a vezető testületek tagjai implicit módon feltesznek, miközben a döntés felé haladnak: „Biztosak vagyunk abban, hogy pontos és megbízható az amit mondanak nekünk?”.

A válasz elég bizonytalan jelenleg. A legutóbbi vállalatirányítással kapcsolatos NACD (National Association of Corporate Directors) felmérésben résztvevők 53%-a szerint szükséges lenne javítani a menedzsmenttől kapott információk minőségén. Ez összhangban van az IAA 2019-es auditvezetők körében végzett felmérésével, amelyben a válaszadók 36%-a csak részben értett egyet azzal az állítással, hogy a menedzsment minden releváns kockázatról tájékoztatja a vezető testületet, további 15%-uk pedig abszolút nem értett egyet. Ez egy olyan problémás terület, melyet nem csak az igazgatótanácsnak, hanem az audit vezetőknek is egyaránt szem előtt kell tartania.

„Ez egy komoly kihívás” – állítja Carolyn Dittmeier, aki korábban auditvezető volt, manapság pedig tagja több európai vállalat igazgatótanácsának is, például az olasz Generalinak, a görög Alpha banknak és a luxemburgi Ferreronak.

Ő is a menedzsmenttől megkapott igazgatósági anyagra hagyatkozik. „Csak odaadják a kezedbe” – mondja. Annak ellenére, hogy a vezető testületek tagjainak és igazgatóknak is lehetősége van részletesebb jelentéseket kérni a menedzsmenttől, az továbbra is „az lesz, amit a kezedbe adnak”. A legfőbb problémát nem az jelenti, hogy szándékosan rossz információkkal akarnák megtéveszteni a vezetőséget, habár ilyen helyzetek is előfordulnak sajnos. Pontosabban úgy lehetne fogalmazni, hogy az irányító testületek feladatai és a vállalati kockázatok is egyre gyorsabb ütemben változnak, emiatt a hagyományos információs csatornák, információgyűjtési és – közzétételi módszerek már nem elégségesek.

A vezető testületek kihívásainak megértése

A változás, ami kihívás elé állítja a vezető testületek tagjait a kockázatok monitorozásának növekvő fontossága, különösen az új és atipikus kockázatoké, melyekkel korábban még nem találkoztak.

Ezek a kockázatok egyre komolyabban fenyegetik a vállalatok értékteremtő képességét is. Ilyen kockázat lehet egy újdonsült versenytárs, amely csak digitális platformmal rendelkezik, ezáltal teljesen aláássa a vállalat üzleti modelljét, vagy akár egy beszállító, aki a közösségi média hatására egy pillanat alatt világszerte hírhedtté válik, miután fény derül arra, hogy rabszolgamunkát alkalmazott, amely ezzel rossz fényt vet a márkádra és a reputációdra.

Még fontosabb, hogy a szabályozó szervezetek egyre fokozottabb figyelmet fordítanak a jó vállalatirányításra – pontosabban annak hiányára – amely helytelen viselkedéshez vezet. Ahhoz, hogy egy szervezet elkerülje a büntetőeljárásokat, pénzbüntetéseket és egyéb retorziókat, bizonyítania kell, hogy megértette a folyamataiban rejlő kockázatokat, és beépítette működésébe a felmerülő kockázatok csökkentéséhez szükséges lépéseket.

Ezek arra ösztönzi az audit bizottságokat, hogy egyre több figyelmet fordítsanak az „előrejelző” kockázatokra, és a belső kontroll rendszerre, amely számokba képes önteni azt, hogy mennyire jól előzi meg a szervezet a fenyegetések bekövetkezését. Ez még fontosabbá teszi azt, hogy az audit bizottság a lehető legpontosabb és legjobb minőségű adatot kapja meg a megfelelő prioritások kialakításához.

Jeff Austin a Texas Transportation Commission audit albizottságának elnöke szerint is nagyon fontos, hogy és érzi a nyomást, hogy gyors reagálású legyen. Austin szeretné, ha bizottságának meglenne a lehetősége arra, hogy az elharapódzó kockázatok esetén be tudjon avatkozni, megelőzve, hogy kívülállók lepjenek meg mindenkit váratlan információkkal.

Ez mind ésszerűen és logikusan hangzik, de vajon képesek a vállalatok versenyképes és szabályozott módon előre jelezni a potenciális kockázatokat?

A válasz ugyancsak nem egyértelmű. A 2019-es Pulse of Internal Audit felmérés során a résztvevő belsőellenőrzési vezetők több mint 90 százaléka nagyon vagy elég magabiztosan állította, hogy képesek felismerni, és megelőzni az újonnan felmerülő kockázatokat. Továbbá 80 százalékuk gondolta úgy, hogy képesek felismerni és megelőzni a szokásostól eltérő kockázatokat is. Ugyanakkor a válaszadók 47 százaléka egyetértett azzal, hogy a felmerülő, illetve szokásostól eltérő kockázatok elég gyakran meglepik a menedzsmentet.

Ez az adat rávilágít egy éles különbségre a kockázatok felismerése és követése, valamint az ebből származó információk felsőbb szervezeti hierarchiai szintekre időben történő eljuttatása között.

Továbbiak a teljes cikkben: https://dl.theiia.org/AECPublic/Tone-at-the-Top-April-2019.pdf

Fordította: Tőke Péter, Nagy Szilárd
Lektorálta: Kápli Dorottya, Smohay Ferenc
ABT Treuhand Csoport