Az elmúlt évben a Bankszövetség Belső ellenőrzési munkacsoportjának ülésein és a BEMSZ Pénzintézeti szekció tagjainak megbeszélésein is többször felmerült, hogy nem teljesen egyértelműek a piaci szereplők számára az MNB elvárásai a felügyeleti ajánlások lezárásával kapcsolatosan.

A tavalyi év utolsó munkacsoport ülésén megegyeztünk, hogy egy konzultációt kezdeményezünk a Nemzeti Bank kollegáival a problémák felvetése és a kérdések megválaszolása céljából.

Vastag László úr, az MNB Hitelintézeti Felügyeleti Főosztály igazgatója nagyon segítőkész volt a felvetés megvalósításával kapcsolatosan, és azt is felajánlotta, hogy a rendezvényt a Felügyelet Krisztina körúti székházában tarthatjuk meg.

Néhány hét előkészítés után 2019. február 25-re hirdettük meg az eseményt, amelyre a munkacsoport tagjain kívül a BEMSZ Hitelintézeti szekciójának tagjait is meghívtuk. Összesen 40 kolléga jelentkezett a rendezvényre, ezáltal a teljes banki és biztosítási szektort reprezentáltuk.

A Felügyeletet a Hitelintézeti Felügyeleti Főosztály képviseletében Gáspár Péter György és dr. Hudák Mihály Attila képviselték, de több társ-terület vezetője is jelen volt, hogy a felmerülő kérdéseket a legilletékesebb kollégák tudják megválaszolni.

A Felügyelet nyitó prezentációja a vártnál szélesebb körű információkat tartalmazott, hiszen bevezetőként ismertették a felügyeleti adatszolgáltatásokra vonatkozó befogadó rendszer változásait. Az eddig használatos Felügyeleti adatszolgáltatások (KAP) rendszert és a Statisztikai adatszolgáltatások (EBEAD) rendszert hamarosan felváltja a Statisztikai és Felügyeleti adatszolgáltatások rendszer (STEFI).

Elhangzott, hogy a beküldendő adatállományok szerkezete és a hitelesítési eljárások nem változnak, a felhasználók körét azonban lehetséges lesz bővíteni az intézményeknél.

Az új rendszer bevezetését a tesztelés megkezdéséről szóló tájékoztatással fogják indítani, majd a felhasználói kézikönyvek és videók lesznek elérhetőek a felhasználók részére. Az utolsó fázisban az adatszolgáltatásra kötelezetteknek szóló oktatás és a technikai támogatások beindítása fog megtörténni.

A következő téma-blokkban a belső ellenőrzési területeknek szánt szerepről tájékoztatott a Felügyelet.

Hangsúlyozták, hogy a továbbiakban is kiemelt fontosságú lesz az egycsatornás kommunikáció a bankok felé, melynek ideális pozicionálása a belső ellenőrzésben lesz. A belső ellenőrzésnek szánt feladat az is, hogy a nemzeti bankos vizsgálatok alatt koordinálják az adatátadást, a vizsgálathoz szükséges technikai és fizikai kondíciók biztosítását, a különféle szakterületek közötti koordinációt és a határidők betartását.

Szintén fontos szerepet lát az MNB abban, hogy a belső ellenőrzés lássa el az átadásra kerülő adatok minőségbiztosítását és a válaszadók illetékességének vizsgálatát.

Ezek a lépések arra irányulnak, hogy a felügyeleti vizsgálatok minél egyszerűbben és rugalmasabban legyenek végrehajthatók.

A vizsgálatok lefolytatásával kapcsolatosan a szakértők ismertették, hogy mikor van lehetőség arra, hogy a felügyelt intézmények megismerhessék a hibákat/hiányosságokat. Az új módszertan alapján a jegybank folyamatos kommunikációt szeretne elérni a vizsgálatok helyszíni szakaszai folyamán, amelynek során a hibák megállapításra és lehetőség szerint mihamarabbi korrigálásra kerülnek. A vizsgálati szakaszok végén, a szakértői visszajelzések során is megtörténik a problémák kommunikálása. A hivatalos, írásos kommunikáció továbbra is a vizsgálati jelentések véleményezése során történik meg, amelyet követően a határozat és a vezetői levél kézhezvételével zárul a folyamat.

A jelentésekben meghatározott intézkedések kapcsán egyre inkább kiemelt figyelmet fog kapni az intézkedésekhez szükséges idő- és erőforrásigény megállapítása, illetve az azzal kapcsolatos egyeztetés. A Felügyelet minden esetben figyelembe fogja venni a feltárt kockázatok mértékét és a szükséges IT fejlesztések nagyságát a határidők megállapításánál. Ennek során figyelembe fogják venni az esetleges jóváhagyáshoz (Igazgatóság, FB) szükséges időkereteket, ezáltal az akcióterveket leginkább a negyedéves időszakok végét figyelembe véve fogják megállapítani. Igény szerint lehetőséget adnak majd az egyeztetésekre, illetve indokolt esetben a határidők módosítására.

Az ajánlások végrehajtásának nyomon követésével kapcsolatosan továbbra is kulcsfontosságúnak tekintik a folyamatos monitoring tevékenységet és bármilyen hátráltató tényező, vagy határidő módosulás esetén a felügyelet értesítését. A hatóság nyitott egyedi konzultációkra is abban az esetben, ha a megoldás módja nem teljesen egyértelmű. Határidő módosításra időben való jelzés és megfelelő indokolás esetén lesz lehetőség.

Ahogy azt az intézmények is tapasztalhatták, egyre inkább előtérbe kerül a megoldások evidenciákkal történő alátámasztása illetve azoknak a felügyelettel való megosztása is. Evidenciák esetében a fő irányelv az, hogy azoknak a teljes intézkedés menetét vagy végkifejletét le kell tudni fedni. Itt a Felügyelet szakértői példákat is szolgáltattak arra vonatkozóan, hogy bizonyos problémákra milyen típusú bizonyítékokat várnak el.

Az előadás végén lehetőség nyílt kérdések feltételére is, amely az aktív részvétel miatt mindkét fél számára nagyon hasznosnak bizonyult. A kötetlen beszélgetés során kiderült, hogy minden résztvevő - a felügyeleti és a hitelintézeti oldalt is beleértve - nagyon hasznosnak találta a konzultációt és szorgalmazta a rendszeres találkozók szervezését.

Természetesen egy következő rendezvény kapcsán a BEMSZ tagoknak is beszámolunk a fejleményekről.

Kollár Róbert CIA

BEMSZ Elnökség