Kedves Kollegák,

A BEMSZ Compliance Állandó Bizottsága (CÁB) legutóbbi ülésén áttekintette az első negyedéves, a BEMSZ egyes szekcióinak tevékenységével kapcsolatos online kérdőív eredményét abból a szempontból, hogy mely compliance témák érdeklik legjobban a kedves tagságot, és hogy milyen formában várnak tőlünk szakmai támogatást. E szerint a „visszaélések kezelése” kiemelten fontos compliance téma, és a „BEMSZ délután” a legnépszerűbb szakmai támogatási forma e területen.

Legelőször is nagyon köszönjük a kérdőívet kitöltő tagtársaknak, hogy időt és figyelmet fordítottak a kérőívre, és ezzel is segítették az Egyesületünkben, és ezen belül is a CÁB-ban folyó szakmai munkát. A kérdőíven keresztül kapott tulajdonképpeni felkérésnek eleget téve ezért örömmel jelentjük be, hogy a terveink szerint idén nyáron BEMSZ délutánt szervezünk a visszaélések kezeléséből, amelyen a pénzügyi és nem pénzügyi szektor nézőpontjai is bemutatásra kerülnek Dr. Takács Éva és Dr. Papp Miklós előadásain keresztül.

A visszaélések kezeléséhez kapcsolódóan már most szeretnénk felhívni a figyelmet arra, hogy a közérdekű bejelentések (whistleblowing) szabályozásában jelentős változások várhatók. Ugyanis tavaly évvégén hatályba lépett az Európai Parlament és Tanács (EU) 2019/1937 Irányelve az uniós jog megsértését bejelentő személyek védelméről. Ezt - főszabály szerint - a tagállamoknak, így Magyarországnak is 2021. december 17-ig kell a hazai jogrendjébe beépítenie.

Az irányelv megállapítja azokat a minimum szabályokat, amelyeket - az irányelv mellékletében tételesen felsorolt - európai uniós jogi aktusok megsértését bejelentő személyek védelmében a tagállamoknak alkalmazniuk kell. E területek a következők: közbeszerzés; pénzügyi szolgáltatások, termékek és piacok, valamint a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás megelőzése; termékbiztonság és termék-megfelelőség; közlekedésbiztonság; környezetvédelem; sugárvédelem és nukleáris biztonság; élelmiszer- és takarmánybiztonság, valamint állategészségügy és állatjólét; közegészségügy; fogyasztóvédelem; és a magánélet és a személyes adatok védelme, valamint a hálózati és információs rendszerek biztonsága.

Az irányelv mind a közszférára, mind a magánszektorra vonatkozik azzal, hogy utóbbiban az a legalább 50 főt alkalmazó vállalkozások kerültek be a hatálya alá.

Az irányelv központi eleme, hogy a bejelentéseket három csatornán lehet megtenni. E háromlépcsős rendszer szerint a bejelentőnek elsősorban az adott szervezet/vállalkozás belső csatornáján keresztül kell a bejelentését megtenni. A belső bejelentési csatornákat egy erre kijelölt személy vagy szervezeti egység működtetheti, vagy pedig egy külső harmadik fél biztosíthatja. Amennyiben a jogsértés belső úton eredményesen nem kezelhető, és amennyiben a bejelentő személy úgy ítéli meg, hogy fennáll a megtorlás kockázata, akkor a bejelentő közvetlenül az illetékes hatósághoz fordulhat, azaz egy külső csatornán teheti meg a bejelentését. Legvégül pedig a bejelentő nyilvánosságra is hozhatja a jogsértést.

A bejelentési rendszerek hatékony működéséhez szükséges a bejelentést tevő személyek megfelelő védelme. Így az irányelv kimondja, hogy tilos a bejelentő személyekkel szemben bármilyen megtorlás, hátrányos jogkövetkezmény alkalmazása.

Reméljük, hogy sikerült kedvet csinálnunk a következő compliance tematikájú BEMSZ délutánhoz, és hogy minél többen részt tudnak venni rajta.

Üdvözlettel: a CÁB szakmai csapata