A 2020. október 12-én tartott online BEMSZ Délutánon ezúttal két Compliance témájú előadást hallgathattak meg a résztvevők. A program témája a „Visszaélések megelőzése a vállalati és a banki szektorban” volt, a két előadást pedig dr. Papp Miklós, az ELMÜ Compliance feladatokért is felelős vezető jogtanácsosa, valamint jómagam, a CIB Csoport Compliance és AML vezetője tartottuk. 

Az első előadás az Etikai Kódex visszaélések megelőzésében játszott szerepéről szólt. Bár az újkori Etikai Kódexek már néhány évtizedes múltra visszatekintenek, a szerepük az utóbbi években egyre inkább felértékelődni látszik; egyre több vállalat ismeri fel és használja ki az Etikai Kódex jelentőségét mind a saját munkavállalói, mind a külső partnerei irányában. Az Etikai Kódex ugyanis egyértelműen rögzíti a vállalat értékeit és alapelveit; meghatározza azokat a értékeket, amelyek követését elvárja a vezetőktől és a munkavállalóitól - olyan iránytű, amelyhez viszonyítva megítélhető a szervezet és az ott dolgozó személyek teljesítménye. Az Etikai Kódex amellett, hogy segít megelőzni a jogszabálysértéseket, felhívja a figyelmet az etikai kockázatokra, növeli a munkavállalói elkötelezettséget, elősegíti az ügyfelek megtartását, jótékony hatással van a beszállítókkal és egyéb üzleti partnerekkel való kapcsolatra, valamint növeli az elismertséget harmadik felek (helyi közösségek, hatóságok, felügyelet, versenytársak) szemében. Az Etikai Kódex azonban csak abban az esetben éri el célját és működik hatékonyan, ha az adott vállalatra szabva készült el, rendszeresen reagál a felmerülő kockázatokra, a munkavállalók rendszeres, hatékony oktatásban részesülnek a tartalmáról, valamint, ha a felsővezetés következetesen elkötelezett a betartása mellett és hitelesen közvetíti annak üzenetét. 

A második előadás az energetikai szektor compliance gyakorlatába engedett betekintést. Az ELMÜ Zrt. – ELMÁSZ Zrt. compliance működése– a tulajdonosi struktúrájából adódóan – elsősorban a németországi joggyakorlatra, jogszabályokra épül. A vállalati compliance szabályozás első pillére a Magatartási Kódex: a vállalatcsoport igazgatósága felelősséggel tartozik annak biztosításáért, hogy csoport jogszerűen folytassa üzleti tevékenységét, így határozottan fellép az ellen, hogy üzleti céljait etikátlan, netán büntetendő gyakorlatok alkalmazásával érje el; ennek érdekében létrehozott egy csoportszinten működő compliance szakterületet (funkciót), amelynek feladata, hogy megelőzze, felderítse és kezelje a vállalati bűncselekményeket. A szabályozás második pillére a korrupcióellenes irányelv, amely meghatározza a juttatások elfogadásának és nyújtásának, valamint az adományok és szponzorációk pontos szabályait. A harmadi pillér a versenyjogi sértések megelőzését szabályozó irányelv, mely a fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolása, a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat, valamint a gazdasági erőfölénnyel visszaélés megakadályozására helyezi a hangsúlyt. A KYC háttérellenőrzési irányelv célja pedig a leendő üzleti partner, illetve a tervezett üzleti kapcsolat esetleges kockázatainak a feltárása. A munkavállalók megfelelő és hatékony oktatása ezen a területen is kulcskérdés. 

Bízunk abban, hogy a BEMSZ délután résztvevői hasznos, érdekes és továbbgondolásra érdemes információkkal lettek gazdagabbak.

Dr. Takács Éva