2019. szeptember 18-a és 20-a között rendezték meg az ECIIA (European Confederation of Institutes of Internal Auditors) belső ellenőrzési konferenciáját Luxemburgban.

Több mint 700 résztvevő gyűlt össze a konferencia helyszínén, a European Convention Center Luxembourgban, amely az Európai Unió Tanácsának is otthont ad az év bizonyos időszakaiban.

A plenáris és szekció előadások rengeteg érdekes témát dolgoztak fel, a teljes program itt található: https://www.eciia2019.com/program Igény esetén szívesen elküldünk egy-egy előadásanyagot az érdeklődő olvasóknak.

Örömmel adjuk hírül, hogy komoly magyar küldöttség képviselte kis hazánkat az eseményen.

A képen balról jobbra: Hatvani Csaba, Atanaszov Vili, dr. Gajdos Márton, Huzsvai Dóra, Kollár Róbert, Kovács Anikó, Smohay Ferenc, Varga Dániel.

Annak érdekében, hogy a kedves Hírlevél olvasók számára közel hozzuk a konferencia mondanivalóját és hangulatát egy virtuális interjú keretében feltettünk nekik három kérdést.

A válaszokból a következő kulcsszavak derülnek ki a belső ellenőrzési szakmával és annak jövőjével kapcsolatban: Szervezeti politikában való jártasság, a csapat ismerete, digitalizáció, agilis belső ellenőrzés, performance auditing, adatelemzés, automatizáció, alkalmazkodókészség.

Lássuk tehát a kérdéseket és a válaszokat.

1: Melyik előadás tetszett a legjobban és miért?

Dr. Gajdos Márton: A „Politics in internal” audit című előadás tetszett a legjobban, mert kendőzetlen őszinteséggel (egyben rendkívül humorosan) beszélt arról, hogy milyen nehéz dolga van a belső ellenőrnek. A legelgondolkodtatóbb az volt, hogy az előadó (J. Patterson) egy tetszőleges szervezet szereplőit alapvetően négy csoportba sorolta aszerint, hogy politikailag „dörzsölt” vagy nem az egyén, illetve „én”-központú vagy szervezetközpontú az alapbeállítottsága. Ez alapján megkülönböztette a „szamár” típust (politikailag nem dörzsölt, én központú egyének), a „bárány” típust (aki szintén nem dörzsölt politikailag, viszont szervezetorientált beállítottságú), a „bagoly” típust (politikailag dörzsölt, a szervezet egészének érdekeit szem előtt tartók) és a „róka” típust (aki szintén dörzsöltnek számít politikailag, és meglehetősen én központú). Míg a legtöbb belső ellenőrt a „bagoly” kategóriába sorolta, addig a legtöbb felsővezetőt a „rókák” közé. Mi fordul gyakran elő egy rókánál?

• •Megpróbálja irányítani a belső ellenőrt, hogy mit és hogyan auditáljon.
• •Harcosan megkérdőjelezi a megállapítások igazságtartalmát.
• •Szeretné szövegszerűen meghatározni, hogy mi kerüljön a végleges jelentésbe.
• •Megkérdőjelezi a megállapítások minősítését.
• •Időzíti és adagolja az információkat.
• •Gyakran lemondja az előre megbeszélt megbeszéléseket…

Tegyük a szívünkre a kezünket: mindegyikünk találkozott már ilyen felsővezetővel. Az előadó szerint a belső ellenőrök nem elég tudatosan készülnek fel ezen helyzetek (és az ilyen típusú emberek) kezelésére, az általuk hagyományosan és szívesen alkalmazott kommunikációs eszközök jellemzően nem hatékonyak a „rókákkal” szemben. Szerinte a belső ellenőröknek jóval többet kellene foglalkozni a vizsgált szervezetek belső politikai mechanizmusaival és tudatosan bővíteniük kellene eszköztárukat, hogy sikerrel tudjanak érvelni, kommunikálni minden „típusú” vezető esetében.

Huzsvai Dóra: Az „Is Performance Auditing the Future of Internal Audit?” című előadást szeretném néhány mondatban megosztani az Olvasókkal, amiben engem már az előadó személye is megragadott, hiszen az Egyesült Nemzetek által életre hívott fejlesztési programok belső ellenőrzéséért felelős igazgatótól (Helge S. Osttveiten) hallhattuk a belső ellenőrzés jövőjével kapcsolatos gondolatait, aki mögött mintegy 25 éves audit, illetve értékelési tapasztalat áll. Az előadás a „Hogyan fog kinézni a belső ellenőrzés 2030-ban?” alapgondolat köré épült, és habár egzakt választ természetesen nem adott, előre vetítette a teljesítmény-ellenőrzés térnyerését, ezen ellenőrzési forma eredményességi és hatékonysági fókuszából kifolyólag. Az eddig hagyományosan a külső ellenőrök által és elsősorban a közszférában alkalmazott teljesítmény-ellenőrzés szektortól függetlenül a belső ellenőrzési gyakorlatban is várhatóan egyre népszerűbb lesz; egyrészt a technológiai változások, másrészt a menedzsment, nem utolsó sorban pedig a külső stakeholderek megváltozott elvárásai miatt.

Ugyanakkor ahogyan Mr Osttveiten találóan rámutatott: a térnyerés elképzelhetetlen maguknak a belső ellenőröknek az elkötelezettsége nélkül, azaz először a belső ellenőrzési szakma képviselőinek kell felismernie a teljesítmény-ellenőrzésben rejlő hozzáadott érték-potenciált, mind a belső ellenőrzési funkció, mind pedig az általa szolgált szervezet számára. Mindez fokozottan igaz lesz a belső ellenőrzés tanácsadó jellegű megbízásaira, amiktől a vezetőség jellemzően egyébként is nagyobb eredményeket vár.

Varga Dániel: Az gondolom szerencsések vagyunk mert rengeteg érdekes előadáson vehetünk részt. Ha mégis választani kellene egyet, akkor talán Christopher W. (Cambridge Analytica – Whistleblower) interjúját emelném ki, ami felhívta a figyelmet arra, hogy a technológia fejlődésével mennyire kiszolgáltatottak vagyunk a személyes adataink védelmét illetően, továbbá arra, hogy nemzetközi szinten még bőven adódik lehetőség ennek szabályozására.

Kollár Róbert: Nekem személy szerint a csütörtök délután egyik előadása tetszett a legjobban „The Inevitability of Change: Internal Audit and the New Frontier” címmel, melynek előadója Karem Obeid volt, akinek már több jó előadását láttam és ezúttal sem okozott csalódást. Ebben az előadásban arról volt szó, hogy az audit csapatunk tagjainak jobb megismerése és minden csapattag egy-egy személyiség-típusba történő besorolása után, hogyan lehet dinamikusabbá tenni a belső ellenőrzés munkáját. Az előadás kitért arra, hogy milyen személyiség-típust milyen munkával lehet a leginkább motiválni és aktivizálni. Az így keletkező plusz energiák révén pedig növelhető az egész csapat agilitása és hatékonysága.

Kovács Anikó: Az előttem szólók már említették azt a két előadást, amely nekem a legjobban tetszett. Az egyik a Politics of Internal Audit. James Paterson angol előadó nagyon nyíltan beszélt arról, milyen nehéz helyzete lehet a belső ellenőrzésnek, ha a politika bele szól az auditálásba. Meglepődtem az őszinte, dinamikus és humoros előadásán. Nagyon elgondolkodtató, ahogy egy szervezet szereplőit négy kategóriába sorolta: róka, bagoly, szamár és bárány. Ezek a hasonlatok nagyon szemléletesek és találóak. Erről előttem Marci beszélt. Nekünk belső ellenőröknek tanulnunk kell még, hogyan készülünk fel a rókákkal szemben. Fejlődnünk kell, hogyan kommunikáljunk a négy kategóriába sorolt szereplőkkel. Azzal is jó tisztában lenni, hogy mi melyik kategóriába tartozunk.

A másik előadás Karem Obeid előadása volt, amelynek a címe: The Inevitability of Change: Internal Audit and The New Frontier. Az előadás arról szólt, hogy a belső ellenőrzés tagjait négy személyiség típusba osztotta, itt is megjelent a róka mint típus. Egyetértek azzal, amit Robi elmondott. Ha ismerjük kollégáinkat és tisztában vagyunk a szervezetünk belső politikai mechanizmusával, akkor két előadásban elhangzottakat jól tudjuk alkalmazni, és így hatékonyabban tudunk működni.

2. Ki tudnál emelni néhány gondolatot, amely inspirációt adott a belső ellenőrzés csapatod és/vagy saját magad fejlesztésére?

Dr. Gajdos Márton: Digitális készségek, képességek! Szinte nem volt olyan előadás, ahol ez nem merült volna fel. Lehet enélkül is belső ellenőrként dolgozni még egy darabig, de a legtöbb előadó szerint az ilyen belső ellenőrök, belső ellenőrzések fokozatosan marginalizálódni fognak a szervezetükön belül. Ha nem tudjuk kifejleszteni ezeket a képességeket, vagy felvenni ilyenekkel rendelkező kollégát, akkor legtöbben a co-sourcing megoldást javasolták, ahol esetileg „megvásárolva” ezt a tudást, fokozatosan eltanulhatjuk azt, illetve meghonosíthatjuk a saját szervezetünkben.

Huzsvai Dóra: Nehéz lenne egy gondolatot kiragadni, hiszen sok hasznos apróság elhangzott, de talán amit mindenki tud kamatoztatni a mindennapok során, az a belső ellenőr személyes felelőssége abban, hogy a változás élére áll és az új eszközöket tudatosan használja az értékteremtésre, ezzel emelve az ellenőrzési munka színvonalát, minőségét, így kiszolgálva a saját személyes ambícióit, a szervezet vezetését és a külső stakeholdereket is. Tehát ne várjunk, amíg körülöttünk minden megváltozik, hanem vállaljunk aktívabb szerepet: ismerjük fel az új irányokat, találjuk meg, milyen előnyöket hordoz számunkra a változás és ne féljünk ezektől.

Varga Dániel: Inspirációt nekem leginkább Glen G. és Peter O. (Bank of Ireland) előadása adott arról, hogy „Agile” szemlélet audit módszertanba történő adaptálásával miként tud a belső ellenőrzési szervezet közös célokon alapuló, mindenki számára átlátható és az erőforrásaikat hatékonyan használó funkcióvá válni. Az előadás számomra legfontosabb üzenete az volt, hogy az „Agile” szemlélet bevezetésével, audit folyamat több, könnyebben menedzselhető részre bontható, lehetőséget biztosítva ezzel arra, hogy ez ellenőrzött területek már az audit kezdeti fázisában hasznos visszacsatolást kapjanak a tevekénységük működéséről.

Kollár Róbert: A leginkább inspiráló üzenet az volt számomra, hogy a szakma is egy nagyobb fordulatra kapcsolt a világban érzékelhető változások (pl digitalizáció) hatására, ami számunkra is sok-sok kihívást, de egyúttal rengeteg tanulási lehetőséget hoz majd az elkövetkező évekre.

Kovács Anikó: Az előadások alatt többször eszembe jutott az a mondás, hogy a jó pap is holtig tanul. Ez most ránk belső ellenőrökre is igaz. Jövőben jártasnak kell lennünk az informatikában, digitalizáció világában. Az is hasznos ha személyiségtípusokkal is tisztában vagyunk, hogy kollégáink elégedettek legyenek és az auditokat is hatékonyan végezzük el. Sok-sok kihívással fogunk szembe nézni.

3. Az elhangzottak alapján hogy látod a belső ellenőrzési szakma jövőjét?

Dr. Gajdos Márton: A jövőt (persze kellően hosszú távlatban) úgy látom, hogy a ma végzett feladatok jelentős része automatizálásra kerül, de a minőségi értékelés továbbra is emberek által végzett feladat marad. A szakmának a jövőjét tehát nem látom fenyegetve (szemben más szakmákkal, ahol szinte teljesen kiváltható lesz majd a humán elem), de biztos lesz egy eltolódás az automatizálás felé, így valószínűleg a benchmark is változni fog: kevesebb, de magasabban kvalifikált belső ellenőrre lesz szükség, akik a szervezeten belül komparatív előnnyel bírnak a digitális képességek terén.

Huzsvai Dóra: A teljesítmény-ellenőrzés személyes érdeklődésemhez egyébként is közel áll, amióta néhány évvel ezelőtt volt szerencsém az Európai Számvevőszék egyik auditorának előadását végighallgatni, amiben is egy korábbi vizsgálatukon végigvezetve ismerhettem meg az ECA módszertanát. (Az előadást számomra rendkívül érdekessé tette, hogy az említett példában bemutatott ellenőrzés azt vizsgálta, hogy az európai repterek egymástól való távolsága alapján mennyire igazolható, hogy az utóbbi évtizedben végrehajtott tagállami repülőtér-fejlesztésekre fordított összeg jó befektetés.) Úgy gondolom, hogy a teljesítménynek, hatékonyságnak, gazdaságosságnak igenis van helye a belső ellenőrzés palettáján, az pedig ízlés és étvágy kérdése, hogy a teljes képből végül mekkora szelet jut ezeknek egy adott szervezetben. Ellenőrként szerencsések vagyunk, hiszen ott ülünk a döntéshozók mellett, és részt vehetünk a színskála összeállításában, azaz a jövőt mi magunk is alakítjuk.

Varga Dániel: A konferencián elhangzottak szerintem minden résztvevőben megerősítették a belső ellenőrzési szervezetek, a folyamatosan változó kockázati környezethez való alkalmazkodásának fontosságát.

A cybersecurity és data security kockázatok térnyerése, a mesterséges intelligenciát használó alkalmazások üzleti folyamatokban való elterjedése, az állandóan (és egyre gyorsabban) változó szabályozói környezet - és még hosszasan sorolhatnánk - folyamatos kihívások elé állítják a belső ellenőrzési szervezeteket.

Ezzel kapcsolatban elhangzott az is, hogy egyre inkább elmosódik a határ a működési-, pénzügyi- és IT audit funkciók között. Mindezen változásokra azt gondolom, hogy érdemes pozitívan gondolni, hiszen ezek a fejlődésünk mozgatórugói, valamint ezek teszik érdekessé és izgalmassá a munkánkat.

Kollár Róbert: Dinamikusabb, agilisabb tervezésre és végrehajtásra kell felkészülnünk. A személyes kompetenciák fejlesztésén túl, elkerülhetetlen lesz a belső ellenőrzést támogató eszközökbe való invesztíció illetve az adatelemzési kompetenciák kialakítása és aktív használata.

Kovács Anikó: Adatelemzési készség nagyon fontos lesz. Ez majdnem minden előadáson elhangzott. Lesznek ellenőrzési tevékenységek, amelyeket a mesterséges intelligencia el fog végezni a belső ellenőrök helyett. De nem kell aggódnunk, mert lesznek más minőségi feladatok, amelyeket a belső ellenőrök fognak végezni. Fontos lesz az agilis tervezés és végrehajtás. Nekünk belső ellenőröknek készségeinket folyamatosan fejlesztenünk kell, ha lépést akarunk tartani a változó környezettel, amely körül vesz bennünket. Fontos lesz, hogy a belső ellenőrzési csapatban a kollégák különböző készségekkel (pl. adatelemzés) rendelkezzenek, de ha ez különböző okok miatt nem lehetséges, akkor a co-sourcing megoldást javasolták.

Összességében elmondhatjuk, hogy nagyon jó konferencia volt, sok érdekes gondolatot, embert ismerhettünk meg a konferencia programja során, mind az előadások során, mind az esti programokon, ahol kötetlenebb hangulatban tudtunk beszélgetni egymással.

Szerkesztette: Smohay Ferenc, BEMSZ elnökségi tag